Ugrás a fő tartalomra

Tanítási filozófiám

Sziasztok! 
Ma a tanítási filozófiámról fogok nektek beszélni, ebben olyan dolgokra térek ki, hogy mik a terveim, hogyan fogok tartani egy órát, miket tatok fontosnak, milyen tanári viselkedést tartok elfogadhatónak, és hogyan szeretnék értékelni. Ezek minden tanárnál, és leendő pedagógusnál máshogy valósulnak meg a valóságban, de mindenképpen alkalmazkodnia kell ezeknek a tanár személyiségéhez, hogy hiteles maradjon minden helyzetben és barátságos, elfogadó, de ugyanakkor olyan környezetet hozzon létre amiben lehetőség van a fejlődésre.

A számonkérés és az értékelés
Úgy gondolom tanárként, nem csak a számonkérés rendszeressége fontos, hiszen tisztában kell lennünk minden egyes pillanatban, éppen a fejlődés melyik szintjén állnak a tanulók, ki hol van lemaradva, mely készségek fejlesztésére kell nagyobb hangsúlyt fektetni, és melyek azok, amelyek már kifejezetten jól működnek. Ellenben, azért, hogy a diákok időben elkezdjenek tanulni, és óráról órára átnézzék az előző órai anyagot, néha bizony számon kell kérnem az anyagot. Szükség van témazáró dolgozatokra amelyekben egy nagyobb anyagrész elsajátítását kell vizsgálnom. Ezek a dolgozatok úgy gondolom nagyobb súllyal értékelendők, valamint bejelentésük is jóval előbb kell, hogy történjen, mint a röpdolgozatoknál. Így a tanulók időben értesülhetnek arról, mikorra nézzék át a tananyagszakaszt. A szóbeli kommunikációs képességeik fejlesztésének előmozdítása érdekében néha-néha feleltetésre is sor kell, hogy kerüljön, valamint úgy gondolom, ez a fajta stresszhelyzet az élet más területein is ugyanúgy előjöhet, mint itt az iskolában. Fontos, hogy a gyerekek az osztálytermi környezetükben ne szorongjanak, hiszen egy ilyen környezetben a feleltetés számukra a "pokol"-ként jelenik meg. 

Kooperatív csoportmunka
Annak idején amikor én még a katedra másik oldalán voltam, utáltam, gyűlöltem a csoportmunkákat. Én a szorgalmas, jó tanuló diákok közé tartoztam és úgy éreztem, ha csoportmunkára kerül sor, mindig csak én dolgozom és a többi diák úgymond kihasznál. Nem értettem, hogy a tanárok miért "húzzák az időt" ilyesfajta módszerekkel, hiszen én egyénileg és csoportban is el tudtam sajátítani azt a tudást, ami számon lett kérve. Ugyanakkor olyan képességekkel sosem rendelkeztem, amik ezekkel a módszerekkel kiválóan elsajátítható lett volna. Az egyetemen kellett sajnos elsajátítanom a csoportmunka képességét, amiből azóta is csak profitálok, és sokkal emlékezetesebbek azok a feldolgozandók, amiket ezzel a módszerrel sajátítottam el. Ezeknek a tapasztalatoknak köszönhetően, kiváló módszernek tartom, csak a pedagógusnak is valamilyen szempontból szerves részének kell lennie, azoknak az óráknak is, ahol ilyen módszert alkalmaz. Hiszen a rendet és a fegyelmet neki kell fenntartania, valamint segítő kezet kell nyújtania azoknak a csapatoknak, akik esetleg lemaradtak. 

Folytatás következik, sziasztok!
KOBLOGVA

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Aszályos időszakok hatása a mezőgazdaságra

  Az aszály hatása a gazdálkodókra Manapság egyre többször tapasztaljuk, hogy az aszályok hosszabb ideig tartanak, és egyre nagyobb hatással vannak mind a mezőgazdaságra, mind pedig a környezetünkre. Az aszály nemcsak a termelést veszélyezteti, hanem az egész ökoszisztémát, a vízkészleteket és a talaj minőségét is. Környezettudatos emberként egyre inkább úgy érzem, hogy ha nem figyelünk a természeti erőforrások védelmére, akkor az egész jövőnket kockáztatjuk. És mindez nem csupán egy távoli probléma: mindennapjainkat is befolyásolja, legyen szó élelmiszerről vagy a vízhez való hozzáférésről. A faluban ahol élek főként mezőgazdasági munkákból élnek az emberek, sokaknak van földje is. Nem ritka, hogy traktorok mennek el az ablakom alatt, és már azt is tudom, mit csinál egy kombájn. A szomszédaink egyre többet panaszkodnak arra, hogy az eddig sem túlságosan kötött talaj már nem szolgál kellő táplálékkal és vízzel a növények számára. Az alábbiakban az ő szemükkel gondolkodva vizsgálom...

A hódok, akik formálják a tájat

Ha valaki azt mondja: „hód”, sokan egy ügyesen úszó, folyton rágcsáló állatra gondolnak, amely gátakat épít a patakokba. A hód azonban ennél sokkal különlegesebb: ő a természet egyik legtehetségesebb mérnöke, aki képes teljesen átformálni a környezetét. De vajon ez jó, rossz, vagy mindkettő egyszerre? Érdekes módon az emberek régen egészen másként gondoltak a hódokra, mint ma. Sok területen főként a prémjük és a különleges mirigyváladékuk miatt vadászták őket, ezért a hód  értékes erőforrásnak számított. Csak később ismertük fel, hogy munkájukkal mennyire gazdagítják a természetet. A hódok ma is ott kezdenek hozzá a munkához, ahol víz van. Gátakat építenek, hogy megemeljék a vízszintet, így ők maguk biztonságosabban tudnak úszni, rejtekhelyük pedig védettebb lesz. A gátak mögött kialakuló tavak azonban nemcsak nekik hasznosak: új élőhelyek jönnek létre, ahol békák, madarak, rovarok és halak telepednek meg. A hódok olyanok, mint egy természetes építőbrigád, akik új „lakásokat” hoz...

Digitális készségeink fejlesztése terepen

 A múlt héten csak egy kisebb kiránduláson tudtam részt venni a többiekkel, melynek során a a Normafára látogattunk el. Csapatokba osztva kellett felfedeznünk a környéket, egy kb. 1,5 óra hosszát felölelő, kellemes séta alatt. A gyaloglás közben mobilos applikációk segítségével tanulmányozhattuk a 12. kerület tetejének állat- és növényvilágát, valamint a geológiáját is. Az eheti bejegyzésben ezeket az eszközöket szeretném elemezni, és ötleteket is adnék, ha egy-egy kolléga inspirálódna az oldalamon. Fogadjátok szeretettel:  Természetjáró hasznosság: 10 használhatóság: 4 dizájn: 6 Ezzel az eszközzel térképen láthatjuk a túraútvonalakat, újakat is tervezhetünk, fel is vehetjük azt. Jómagam szeretném, ha lenne módom megtanítani a gyerekeket igazi papír alapú térképen tájékozódni, ugyanakkor, ha váratlanul szükség lenne egyre, és gyalogosan közlekednénk, nagyon hasznos lenne egy hasonló. Ugyanakkor jelenlegi, nem fizetős formájában ez az applikáció használhatatlan. A legtöbb funkc...