Ezen a héten a Budapest vonzáskörzetében található tésztagyárba látogattunk el a csapattal, ahol nemcsak egy élelmiszeripari létesítmény mindennapjaival szembesülhettünk, hanem a növénytermesztés nehézségeivel is. Bebocsátást nyerhettünk abba, hogy egy kisvállalkozás, hogyan élte túl a szocialista időket, ahol létük is a csodával határos volt. Majd a privaticáió során, hogyan leltek baráti kezekre, és engedték el ezeket, mikor már fennmaradásuk biztossá vált. Láttunk érdekes tésztafajtákat, szagoltunk gépeket, megnézhettük a robottargonca működését. Majd visszaszálltunk a lomha kisbuszunkba, amit szerencsére csak egy rendőrtiszt talált gyanúsnak.
A bevezető előadás során, a gyár szóvivője bemutatta a dinamikusan fejlődő cég történetét, majd kitért annak mőködésére is. Alapjáraton a Gyermelyi Kft. három dologgal foglalkozik. Első, a legközismertebb, a tésztagyártás, a másik kettő ág, pedig az alapanyaggyártáshoz köthető: malmászat, és tojástermelés. Számomra a legizgalmasabb információk az oktatás végén hangoztak el. Belátást nyerhettem a naposcsibe nevelésbe, az állatok körülményeire, ketrecük méreteire. Már tudom, hogy a kereskedelemben nem jó, ha egy tojás túl kicsi, de meglepő módon az extra méreteket sem értékelik. Tudtátok, hogy van olyan, hogy tojástörő gép? És, hogy az intézmény óránként 50.000 db tojást tud csomagolni? Elképesztő!
Az eddigi legizgalmasabb, és legjobb illatú terepgyakorlat, amiben részt vettem. Szívből ajánlom családoknak, iskoláknak, csak érdekességképpen. Na jó, azt hiszem tanulhatunk is valamit! Akit érdekel a szerves hulladék hasznosítása ipari szinteken, vagy az élelmiszeripar helyzete aszály idején, mindenképpen keresse fel őket, hiszen egy új oldalról tanulmányozhatjuk ezeket a már pár oldalról átrágott témaköröket!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése