Koblogva

Ha valaki azt mondja: „hód”, sokan egy ügyesen úszó, folyton rágcsáló állatra gondolnak, amely gátakat épít a patakokba. A hód azonban ennél sokkal különlegesebb: ő a természet egyik legtehetségesebb mérnöke, aki képes teljesen átformálni a környezetét. De vajon ez jó, rossz, vagy mindkettő egyszerre? Érdekes módon az emberek régen egészen másként gondoltak a hódokra, mint ma. Sok területen főként a prémjük és a különleges mirigyváladékuk miatt vadászták őket, ezért a hód  értékes erőforrásnak számított. Csak később ismertük fel, hogy munkájukkal mennyire gazdagítják a természetet. A hódok ma is ott kezdenek hozzá a munkához, ahol víz van. Gátakat építenek, hogy megemeljék a vízszintet, így ők maguk biztonságosabban tudnak úszni, rejtekhelyük pedig védettebb lesz. A gátak mögött kialakuló tavak azonban nemcsak nekik hasznosak: új élőhelyek jönnek létre, ahol békák, madarak, rovarok és halak telepednek meg. A hódok olyanok, mint egy természetes építőbrigád, akik új „lakásokat” hoz...

Milyen állatra gondolhatok? Nagy, foltos, aranyos. Szereti a füvet, és létezik belőle lila, persze nem a természetben. Igen ez a boci, tehén, marha, szarvasmarha. A szarvasmarhák kedvenc étele A szarvasmarha növényevő állat, a legjobban a füvet szereti, de sok más finomságot is kap. Mást eszik télen és mást nyáron. Amikor egész nap a legelőn van, kiélvezi a friss fűfélék élénk ízét. Télen viszont gyakran kap szénát, kukoricaszárat, vagy szilázst (erjesztett takarmányt kukoricából és szalmából). Alattomos mezőgazdasági melléktermék Az állatok emésztőrenderének egyik fontos tulajdonsága, hogy az emésztés folyamata közben, nemcsak szilárd és folyékony végtermék keletkezik, hanem gáz halmazállapotú is. Az elfogyasztott étel olyan folyamatokon megy keresztül, melyek során metán és szén-dioxid gáz távozik a szájon vagy a végbélnyíláson keresztül.  A szarvasmarhák kérődző állatok, az összetett gyomruk 4 kamrából áll: az étel a bendőbe kerülés után visszakerül a szájba, majd újra lenyelik ...

  Az aszály hatása a gazdálkodókra Manapság egyre többször tapasztaljuk, hogy az aszályok hosszabb ideig tartanak, és egyre nagyobb hatással vannak mind a mezőgazdaságra, mind pedig a környezetünkre. Az aszály nemcsak a termelést veszélyezteti, hanem az egész ökoszisztémát, a vízkészleteket és a talaj minőségét is. Környezettudatos emberként egyre inkább úgy érzem, hogy ha nem figyelünk a természeti erőforrások védelmére, akkor az egész jövőnket kockáztatjuk. És mindez nem csupán egy távoli probléma: mindennapjainkat is befolyásolja, legyen szó élelmiszerről vagy a vízhez való hozzáférésről. A faluban ahol élek főként mezőgazdasági munkákból élnek az emberek, sokaknak van földje is. Nem ritka, hogy traktorok mennek el az ablakom alatt, és már azt is tudom, mit csinál egy kombájn. A szomszédaink egyre többet panaszkodnak arra, hogy az eddig sem túlságosan kötött talaj már nem szolgál kellő táplálékkal és vízzel a növények számára. Az alábbiakban az ő szemükkel gondolkodva vizsgálom...